Termékbiztonság (2004.04.30)

A gyártók
Csak biztonságos termékek hozhatók forgalomba. Az Európai Unió területén forgalmazott termékek nem - vagy csak minimális - veszélyt jelenthetnek a fogyasztókra nézve a termék általános használata közben. A forgalmazott termékeknél figyelembe kell venni a használatból eredő előrelátható következményeket is. (Pl.: a bicikli esetében figyelembe kell venni az eséssel járó következményeket). A termékek biztonságosságáért a gyártó felel. E tekintetben az importőr is gyártónak minősül.

A forgalmazók
A gyártók helyett a forgalmazót terheli a felelősség, ha a rendelkezésükre álló információk alapján tudják, illetve sejtik, hogy a termék nem biztonságos, vagy ha a termék gyártója nem állapítható meg.

Ágazati szabályok
A termékek biztonságosságáról az általános termékbiztonsági jogszabályok rendelkeznek, de bizonyos termékekre külön szabályok is érvényben vannak. A termékbiztonsági szabályok célja, hogy a kényesebb termékekről még szigorúbban rendelkezzenek. Ilyenek például az élelmiszerek, a gyógyászati termékek, a kozmetikai termékek, a játékok és az elektronikus háztartási berendezések, gépes kisfeszültségű villamos berendezések, gázkészülékek, stb.
E termékbiztonsági előírások minimális biztonsági követelményeket írnak elő. A konkrét műszaki előírásokat nem kötelező szabványok határozzák meg.
Amennyiben egy termékről kiderül, hogy veszélyes, a piacfelügyeleti hatóságok a terméket azonnal visszarendelhetik a boltokból.

Forgalombahozatal: kölcsönös elismerés
A termékbiztonság egyes területei önkéntes alapon, míg mások jogilag szabályozottan működnek. Ezen szabályok csupán részben közösségiek. Ezen a területen is működik az ún. "kölcsönös elismerés" elve, miszerint ha valamely terméket az egyik tagállam jogszabályainak megfelelően állítanak elő, és ezt megfelelően tanusítják, akkor az a többi tagállamban is forgalomba hozható.

A visszaélések elkerülése miatt abban az államban, ahol engedélyezték a termék forgalomba hozatalát, annak ténylegesen forgalomba is kell kerülnie.

Termékértékesítés

Az Európai Unió belső piacán csak azok a termékek hozhatók forgalomba, amelyek a rájuk vonatkozó termékbiztonsági követelményeknek és irányelveknek maradéktalanul megfelelnek.

A CE (Conformité Européenne) jelölés feltüntetése a terméken azt jelenti, hogy az maradéktalanul megfelel a fent említett irányelveknek, tehát biztonságos, s erről az előírt módon meg is győződtek. A CE jelöléssel ellátott termék az Európai Unióban bárhol szabadon forgalomba hozható.

A CE jelölés megszerzése a terméktől és az azt szabályozó irányelv(ek)től függően igen változatos lehet, terjedhet a belső gyártói nyilatkozattól egészen a külső fél által tanúsított, teljes minőségbiztosítási rendszerig. Amennyiben tanúsító vállalat bevonása szükséges, a CE nyilatkozaton a tanúsító szervezet adatait is fel kell tüntetni.

A hatóság a kereskedelemben ellenőrzi, hogy a CE jelöléssel ellátott termék rendelkezik-e a szükséges dokumentumokkal, megfelel-e a mintadarabnak és az irányelvek által előírt lényeges biztonsági követelményeknek. A hatóság a megfelelőséget a gyártás helyén is ellenőrizheti.

A magyar vállalkozások számára már most is lehetséges bizonyos termékkörökre vonatkozóan a CE jelölés használata, amelyet a 2001. július 1-jén hatályba lépett PECA jegyzőkönyv szabályoz. Ennek értelmében ezen termékek szabadon forgalmazhatók az Európai Unió belső piacán.

A CE jelölés feljogosítja, illetve segíti a termékeket, hogy belépjenek a belső piacra.

Megfelelőségi nyilatkozat

Az egyszerűbb műszaki termékek esetében lehetőség van arra, hogy a gyártó végezze el termékének vizsgálatát. Ilyenkor a gyártó meghatározza, hogy az általa gyártott termék, mely európai uniós előírásoknak felel meg, és ráteszi a CE megjelölést a termékre. Ezen megjelölés hamísítása vagy hiánya játékok, illetve elektronikus háztartási berendezések esetében a közösségi szabályozás megsértésének minősül, és az egyes tagállamok által meghatározott szankciókat von maga után.

Megfelelőségi vizsgálat

A megfelelősségi viszgálatot ún. vizsgáló laboratórium végezheti el, melyet a Nemzeti Akkreditáló Testület akkreditál. Az így kapott eredményeket a tanúsító összehasonlítja a szabványban megfogalmazottakkal, és ez alapján terméktanúsítványt, minőségügyi rendszerek tanúsítványát, illetve személyzettanúsítást fogalmaz meg.

A vizsgálat lehet kötelező vagy önkéntes. Amennyiben kötelező, ennek elvégzésére akkreditált testületet jelölhetnek ki. (Az erre alkalmas testületek listája a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál hozzáférhető.)

Címkézés
A fogyasztóvédelmi törvény értelmében bármely áru címkéjének tartalmaznia kell az áru:

pontos megnevezését, amelyet védjegy vagy fantázianév nem helyettesíthet;
gyártójának vagy forgalmazójának nevét és címét azonosításra alkalmas módon;
származási helyének megjelölését.

Az áru jellegétől és rendeltetésétől függően a címkének az előzőeken túl tartalmaznia kell az áru:
méreteit, nettó mennyiségét az árura jellemző mértékegységben vagy darabszámban,
előállításához felhasznált összetevőket (minőségi, mennyiségi összetételét),
rendeltetésszerű használhatóságának vagy minőségmegőrzésének várható időtartamát,
alapvető műszaki jellemzőit,
minőségi osztályba sorolását,
energiafelhasználásának ismérveit,
környezet-, illetve természetkímélő jellegét
megfelelőségi jelölését vagy engedélyköteles árunál az engedélyszámot.

Ha az áru jellege indokolja, a címkének megfelelő tájékoztatást kell tartalmaznia az áru rendeltetésszerű használatával együtt járó, az áru előrelátható használati ideje alatt fennálló veszélyességi tényezőről úgy, hogy a fogyasztó a veszélyt képes legyen felmérni és megtenni az elhárításához szükséges intézkedéseket.

Forrás: eu2004.hu

  Vissza a Hírek oldalra