TB-jogszabályok az EU csatlakozás után (2004.02.17)

Már csak néhány hónap választ el bennünket az EU csatlakozástól, ami a külföldiek vonatkozásában biztosítási és járulékfizetési kötelezettségeket is érint. (Ennek az oka, hogy noha a szociális és társadalombiztosítási ellátások formája és mértéke az adott tagállam belügye, de azokat a saját állampolgárokéval azonos módon kell alkalmazni más tagállamok polgáraira is.)

Tekintve, hogy a csatlakozás hozzávetőleges ideje már több éve ismert, a jogalkotóknak kellő idő állt rendelkezésére ahhoz, hogy a jogharmonizációs elvárásoknak eleget tegyenek. Noha ez témánk vonatkozásában megtörtént, mégis elég nagy a bizonytalanság és a várakozás a Tbj. május 1-jétől hatályos idevágó szabályaival kapcsolatban.

Így egyelőre a magunk részéről is csak arra vállalkozhatunk, hogy a fent említett, a csatlakozási szerződés elfogadása után "aktivizálódó" joghelyeket sorra vesszük.

Az első jelentős változás a külföldi fogalmában következik majd be. Ez ideig azt tekinttettük a Tbj. alkalmazásában külföldinek, aki nem rendelkezett érvényes magyar személyazonosító igazolvánnyal, illetve nem is rendelkezhetett volna vele.

Az EU csatlakozás után viszont az minősül külföldinek, aki Magyarország területén nem rendelkezik lakóhellyel, egészen pontosan olyan lakóhellyel (4. § u) pontja), ahol tartós ott lakásra rendezkedett be, és ténylegesen ott is lakik, azaz életvitelszerűen ott tartózkodik. Ha az adott személynek több helyen (több állam területén) is van lakóhelye, a létérdeke központját kell lakóhelynek tekinteni. Ha az előzőek szerint nem lehet lakóhelyet megállapítani, akkor az állampolgárságot kell figyelembe venni.

Ezzel párhuzamosan annak, hogy valaki külföldinek minősül-e, a biztosítási kötelezettség szempontjából nem lesz a jelenlegihez hasonló jelentősége, hiszen a Tbj. 11. §-ának b) és c) pontja a jelenlegi formájában hatályát veszti, azaz nem lesz igaz, hogy nem terjed ki a biztosítás

- a külföldi munkáltató által Magyarországon foglalkoztatott külföldinek minősülő személyre és a
- külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének, képviseletének Magyarországon foglalkoztatott külföldinek minősülő munkavállalójára, illetve külföldi részvétellel működő gazdasági társaság külföldinek minősülő tagjára alkalmazottjára.

A jogszabályi hely a) pontja hatályban marad, tehát a biztosítás az EU csatlakozás után csak

- a külföldi állam diplomáciai képviselőjére, a diplomáciai mentességet élvező nemzetközi szerv külföldi állampolgárságú képviselőjére, illetve e szervezetek külföldi állampolgárságú tagjaira, alkalmazottjaira, valamint e személyek külföldi állampolgárságú alkalmazottjaira, velük Magyarországon élő külföldi állampolgárságú házastársukra és gyermekükre, (ez tehát változatlan)
- valamint (és ez új előírás) a Magyarországon be nem jegyzett külföldi munkáltató által foglalkoztatott az Európai Gazdasági Térség állampolgárra, ha rá a közösségi

rendeletek értelmében a munkavégzés helye szerinti biztosítás nem terjed ki, illetve
- a Magyarországon be nem jegyzett külföldi munkáltató által foglalkoztatott harmadik ország polgárára pedig akkor, ha a munkavégzés kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő kölcsönzés alapján történik és nemzetközi egyezmény másként nem rendelkezik.

A biztosításból kizártak köre, tehát lényegesen szűkül az eddigiekhez képest: ez csak a Magyarországon be nem jegyzett külföldi munkáltató által foglalkozatott személyek esetében jöhet szóba, náluk is csak speciális helyzetben.

Az Európai gazdasági Térségen az EU tagországokon kívül Norvégiát, Izlandot és Lichtensteint kell érteni.

A Tbj. újra írt 13. §-a kimondja, hogy a törvény rendelkezéseit a az EGT tagállamok tekintetében az Európai Közösségek migráns munkavállalóinak, önálló vállalkozóinak, valamint ezek családtagjainak szociális biztonsága tárgykörében elfogadott közösségi rendeletek hatálya alá tartozó személyekre és ellátásokra a közösségi rendeletek, míg a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni.

Ez alapján bővülni fog az egészségügyi szolgáltatásokra jogosultak köre is, bár ehhez feltétel lesz a magyarországi lakóhely.

A biztosításból kimaradt külföldi állampolgárok továbbra is köthetnek majd egészségügyi szolgáltatásra megállapodást, de ennek ára már meg fog egyezni a minimálbérrel, annak 75 %-a helyett.

Amit tehát bizton állíthatunk: a hazánkban munkát végző nem magyar állampolgárok társadalombiztosítási jogállása az EU csatlakozást követően változik, az ezzel kapcsolatos jogszabályok egy része pedig még hiányzik, illetve nem végleges.

(Széles Imre)

  Vissza a Hírek oldalra